Ajánlom hogy ne kerülj a szemem elé Yoongi!
Nagyon megjárod!
*Jimin szemszögéből*
Tae szüleivel való találkozás után nagyon jól esett levezetni a feszültséget, egy jó, kiadós bulizással. Majd eliszogatunk, meg táncolunk a tömegben.
Hevesen ráztam magamat V-nek, aki ezt az egészet nagyon élvezte. A derekamat átkarolta, és úgy simogatott, valamint mozgatta a saját csipőjét is az enyémmel szinkronban. Csodás az este. Mikor párom elment mögülem, én még folytattam amit az előtt...viszont szemet szúrt ahogyan párom felháborodottan keres valakit a szemével. Az emberseregen át siettem oda a pulthoz, ahol Taehyunghoz társult még Jin is.
-Kicsim! Mi a baj? -suttogtam nehogy meghallja a másik társunk
-Tudnak....mindenről...-sziszegte a fogai között - Hol van Yoongi? Meg fogom ölni!
-M...miről beszélsz?
-Elárult bennünket! -kiáltotta el magát, de a zene hangja valamennyire felfogta
Eltolt magától, és ziháltan sietett ki a szórakozóhelyről.
-Most mit csináljak!? Te jó ég! -sóhajtottam, és megindultam utána.
*V szemszögéből*
Ki fogom nyírni! Hogy lehetett ekkora fasz, hogy elpofázik mindent?
Gondolatok tömkelege járta át az agyam minden egyes pontját, és trappoltam Yoongi házához. A téli hideg miatt a sötétben is látszódott a leheletem ködös nyoma. Óvatosan, mégis szélsebességgel szeltem át a csúszós, nyirkos utakat. Az utcájukhoz érve nézelődtem hol jobbra, hol balra, hogy megkeressem a keresett házat. Az ajtónál elkezdtem hangosan dübögni, de legnagyobb meglepetésemre egy lány nyitott ajtót, aki egy szál köntösben állt előttem.
-Yoona? -vontam fel szemöldökömet
-Öm...igen...te pedig...Taehyung? -bagadozott
Bólintottam, majd a lényegre törtem.
-Itthon van az a faszkalap? -szűrtem a szavakat a fogaim között
-Sugara gondolsz? -nyitotta nagyra szemeit
-Keres valaki? -hallottam meg a háttérből a lépcső dübögését
-Gyere ide te pöcsfej! Hogy lehetsz ekkora fasz? Miért jó ez neked? Kibaszni mással, és elrontani az életét...a BARÁTODNAK! -rontottam neki, és kezdtem hangos kiabálásba
-Elárulnád, hogy mit tettem már megint? -üvöltött ő is idegesen
-Ne tégy úgy, mintha semmiről nem tudnál. Tudom, hogy te pofáztad el Jinnek!
-Mégis mit? -nézett kérdőn rám, hangját lejjebb véve
-Mondjuk azt, hogy együtt vagyok Jiminnel. Ígéretet tettél! -mondtam ingerülten szemeibe
-Yoona! Bemennél? Nem soká megyek! -mutatott az emeletre, mire a lány gyorsan felszívódott -Most pedig! Engedj el, és beszéljük meg! -szedte le magáról kezeimet
-Ezen nincs mit beszélni! -akadtam ki még jobban
-De igen is van! Nem tettem semmit ellenetek! Tartottam a számat, nem tudom, hogy Jin honnan tudja! -magyarázkodott
Leültem a kanapéra, és úgy tördeltem az ujjaimat.
-Lenyugodtál végre?
-Le....-morogtam
-Akkor jó! És talán gondolkodj mielőtt még egyszer nekem rontasz! -dorgálta a fejemet
Nem szóltam semmit, csak járt az agyam.
-De...mégis honnan tudhatja?
-Fogalmam nincs! -motyogott - De Tae! Esküszöm, hogy nem mondtam semmit. -helyezte szívére kezét
-Jó, jó, elhiszem! -nyugtattam le - Holnap muszáj lesz elmondani mindenkinek. Jin túl jóban van Nammal. Lehet már ő is tudja.
-Lehet! De tényleg...hol van Jimin? -nézett körbe
-Baszd meg! Ott hagytam! -csaptam a homlokomra, és tűntem el Yoongi lakásából
Futottam a törzshelyünkre ahogy csak tudtam. Egy teremtett lélek nem mászkált az utcákon. Ilyen hülye is csak én vagyok, hogy este tizenegykor rohangálok ide-oda.
Negyed óra múlva ott voltam a kijelölt helyszínen, majd szaladtam be. Szemeim jártak, és próbáltam kiszűrni a tömegből szerelmemet, de nem találtam, ezért Hoseokhoz igyekeztem.
-Hope! Nem láttad Jimint?
-De! Vagyis...már hazament.
-Oh. Akkor megyek is! Kösz, és szia.
Nem vártam meg míg elköszön, csak ismét útnak indultam, hogy a ködös utakat végigszeljem.
Rövidebbnek tűnt az út hozzám, mint Sugahoz, épp ezért értem haza hamarabb. Jimin házából világosság tört ki, én pedig az ajtajához futottam. Kopogtattam, majd megjelent előttem, és a nyakamba ugrott könnyes szemekkel. Magamhoz szorítottam karjaimmal, és védelmezően tartottam karjaim között.
-Hé! Nyugi! Itt vagyok! Mi a baj? Bántottak? -kérdeztem idegesen
Még sosem láttam ilyen idegesnek. Szemében tükröződött a félelem.
-Énh...én csak...féltettelek! Ugye nem esett bajod? -szipogott
-Nem verekedtem Yoongival ha erre célzol. Csak kiderítettem, hogy Ő-e a hibás. -simítottam meg az arcát
-És...?
-Nem... -válaszoltam komolyan
-Hogy hogy nem? Akkor ki mondta el a többieknek?
-Nem tudom, hogy mindenki tudja-e...Jin biztos...-sóhajtottam egy nagyot
-Pontosan mi történt?
-Hahh...Az volt, hogy kikértem a piámat, és Jin mellém ült, rendelt, és rám nézett. Aztán nem is figyeltem, hogy mit dumál össze vissza, csak arra lettem figyelmes, hogy megkérdezi, hogy igaz-e az, hogy meleg vagyok, és hogy veled járok. Lefagytam, és nem válaszoltam neki. Ebből rögtön arra következtettem, hogy Yoongi a hibás, hiszen más nem tudhatott rólunk. Utána jöttél te, és amikor elmentem, akkor Sugánál ott volt Yoona is, de nem érdekelt, már semmi, és kiabáltam vele, meg nekimentem. Aztán leállított "finoman", hogy ő nem mondta el senkinek. Szóval most fogalmam nincs, hogy honnan a faszból tudja. De ezt holnap nekünk is bekell jelenteni...ahogy terveztük is. Csak ez egy kicsit más lesz így.
-Hát ja...de kérlek Tae...ne csinálj ilyeneket. Azt se tudtam, hogy hova mész, csak sejteni tudtam. -szomorodott el, és bújt hozzám
-Ne aggódj! Nem lesz semmi baj! Tudok magara vigyázni. -pusziltam a hajába
Rövidesen elváltunk egymástól, de csak annyira, hogy szeméből kitudjam simítani a vörös haját, és tudjak egy forró, szenvedélyes csókot lehelni dús ajkaira. Jóleső sóhajokat eresztettem ki, ahogy még az alkohol dolgozott elmémben. Hajtott a vágy, de tudtam, most neki semmi kedve nincs ehhez az egészhez, így csak annyit javasoltam, hogy fürödjünk együtt. Ebbe bele is ment.
Gyors tusolás után feküdtünk le aludni, miután szorosan egymás mellé feküdtünk. Durva nap lesz a holnapi, de túléljük!
Reggel nyolckor ébredtem fel, egy görccsel a gyomromban...Jól kezdődik. Kikászálódtam a még alvó párom mellől, és halkan kilépkedtem a fürdőbe, hogy rendbe tegyem magam. Éppen az arcomat mostam, amikor két puha, védelmező kart éreztem me derekam körül, és egy fejet a hátamon. Elmosolyodtam, és megtörölve magamat fordultam szembe "támadómmal". Megöleltem, majd szájon pusziltam.
-Jóreggelt! -suttogtam ajkaira
-Neked is, Édes. -karolta át a nyakamat- Jó nap lesz ez a mai is... -sóhajtott fel
-Ne is mondd. Melyikőnk beszéljen? -vetettem fel a kérdésemet
-Mindig te mondasz mindent... itt az ideje, hogy én is tegyek valamit.
-Nem muszáj, ha nem akarod. Ne érezd úgy, hogy rád van erőltetve! -figyelmeztettem
Tényleg nem akarom azt, hogy úgy gondolja, ez rá lett kényszerítve, és esetlegesen nehéz legyen neki beszélni erről.
-Ez nem erőltetés. Meg ha az is lenne. Tennem kell valamit a kapcsolatunk érdekében nekem is! -mosolygott
-Hogy tudsz még így is ilyen eszméletlen aranyos lenni? -húztam magamhoz
-Csak nézz rám. Mindig az vagyok. -nevettük el magunkat mindketten
Van egoja, az tuti, de így szeretem. Amúgy meg soha nem henceg a kinézetével, vagy egyáltalán bármilyével, szóval egy szavam sem lehet.
Amikor elkészültünk, és meg is reggeliztünk, egy körüzenetet küldtem a Bangtan tagjainak, miszerint fél órán belül legyenek nálam.
Jiminnel is összepakoltunk, majd úgy mentünk ét immáron az én lakásomba, hogy ott várjuk meg a többieket.
Nem lesz egyszerű, de azt hiszem megtudom csinálni a szerelmünk érdekében. Már csak öt perc van a megadott fél órából. Egyre idegesebb vagyok.
Kis időn belül ajtókopogás zavarta meg gondolatmenetemet.
Elsétáltam addig, majd a kilincsre fogtam és kinyitottam a falapot.
-Sziasztok! -üdvözöltem a társainkat egy halvány mosoly kíséretében
Meg kell hogy mondjam, nagyon erőlködnöm kellett hozzá.
Ők is köszöntek nekem, majd beljebb engedtem őket, és Tae is felbukkant. A nappaliban leültünk, de mi ketten a párommal szinte nyomban álltunk is fel.
-Nos...izé...szerintem már tudja mindenki...de...mégis úgy fer, ha mi is elmondjuk... -kezdtem el a kis beszédemet, de abba is hagytam
Azt hittem nyomban elsírom magamat.
-Mit? -nézett kérdőn Nam
-Azt...hogy...hogy mi...tehát az, hogy mi Tae-vel...azért...azért vagyunk sokszor együtt...mert...
-Meeert? -kérdezte Jin
-Jin te már amúgy is tudod, ne nehezítsd meg a dolgunkat. -emeltem meg a hangomat
-Én nem tudom most miről is van szó pontosan. -döntötte oldalra fejét
-Tudjuk, hogy tudod, ne játszd a hülyét...tegnap mondtad a buliban.
-Miről beszélsz? -értetlenkedett még mindig
-JIN! -kiáltotta el magát V- Te mondtad tegnap, hogy igaz-e hogy együtt vagyunk Jiminnel. Ne játszd a hülyét! -ismételte el ő is amit én
-Na várj! Ti együtt vagytok? -akadt ki NamJoon
-I...igen!? -fontuk össze ujjainkat
-És mi erről miért nem tudtunk? -kérdezte Hope
-Mert nem tudtunk, hogy hogyan számoljunk be róla...nem olyan könnyű beismerni, hogy meleg valaki...-motyogtam az orrom alatt
-Ez most...kicsit...kicsit nagyon sokkolt. -szólalt meg ismét Jin
-Na várj csak... Akkor te nem tudtál kettőnkről? -mutattam rá
Megrázta a fejét nekem pedig leesett. Az ALKOHOL...az beszélt belőle...nem hiszem el.
-Bassza meg! Az alkohol miatt mondtad...mert leittad magadat. -mondtam ki hangosan is gondolataimat
Bólintott félénken, és úgy állt fel mindenki, majd közeledtek felénk.
-Amúgy...hát nem tudom mit kell ilyenkor mondani...de sok boldogságot!? -ráncolta össze a homlokát Nam
-Köszönjük...-mosolyodtam el
-Azért ezt megjegyeztük! -kacsintott J-Hope - Hamarabb kellett volna beavatni minket...
-Jó na... mondom, hogy nem volt egy egyszerű dolog.
-Elhisszük! De ha bármi van, akkor mondjátok nyugodtan...ilyenkor legyen nagy a pofátok! -nevették el magukat, majd mi is kezdtünk oldódni
-Akkor iszunk magunkra valamit? -kérdezte Tae egy vigyorral az arcán
-Természetes! De akkor ránk is...hisz nekünk is vannak ám lányaink. -kuncogott Jin
Felkiáltottunk egy "Yeee"-hez hasonló valamit, majd mentünk a konyhába, valami pia után kutatva...
Hát...végül nem így terveztük bejelenteni ezt az egészet, de minden jóra fordult. Bár...sosem szabad elbízni magunkat.
Rövidebbnek tűnt az út hozzám, mint Sugahoz, épp ezért értem haza hamarabb. Jimin házából világosság tört ki, én pedig az ajtajához futottam. Kopogtattam, majd megjelent előttem, és a nyakamba ugrott könnyes szemekkel. Magamhoz szorítottam karjaimmal, és védelmezően tartottam karjaim között.
-Hé! Nyugi! Itt vagyok! Mi a baj? Bántottak? -kérdeztem idegesen
Még sosem láttam ilyen idegesnek. Szemében tükröződött a félelem.
-Énh...én csak...féltettelek! Ugye nem esett bajod? -szipogott
-Nem verekedtem Yoongival ha erre célzol. Csak kiderítettem, hogy Ő-e a hibás. -simítottam meg az arcát
-És...?
-Nem... -válaszoltam komolyan
-Hogy hogy nem? Akkor ki mondta el a többieknek?
-Nem tudom, hogy mindenki tudja-e...Jin biztos...-sóhajtottam egy nagyot
-Pontosan mi történt?
-Hahh...Az volt, hogy kikértem a piámat, és Jin mellém ült, rendelt, és rám nézett. Aztán nem is figyeltem, hogy mit dumál össze vissza, csak arra lettem figyelmes, hogy megkérdezi, hogy igaz-e az, hogy meleg vagyok, és hogy veled járok. Lefagytam, és nem válaszoltam neki. Ebből rögtön arra következtettem, hogy Yoongi a hibás, hiszen más nem tudhatott rólunk. Utána jöttél te, és amikor elmentem, akkor Sugánál ott volt Yoona is, de nem érdekelt, már semmi, és kiabáltam vele, meg nekimentem. Aztán leállított "finoman", hogy ő nem mondta el senkinek. Szóval most fogalmam nincs, hogy honnan a faszból tudja. De ezt holnap nekünk is bekell jelenteni...ahogy terveztük is. Csak ez egy kicsit más lesz így.
-Hát ja...de kérlek Tae...ne csinálj ilyeneket. Azt se tudtam, hogy hova mész, csak sejteni tudtam. -szomorodott el, és bújt hozzám
-Ne aggódj! Nem lesz semmi baj! Tudok magara vigyázni. -pusziltam a hajába
Rövidesen elváltunk egymástól, de csak annyira, hogy szeméből kitudjam simítani a vörös haját, és tudjak egy forró, szenvedélyes csókot lehelni dús ajkaira. Jóleső sóhajokat eresztettem ki, ahogy még az alkohol dolgozott elmémben. Hajtott a vágy, de tudtam, most neki semmi kedve nincs ehhez az egészhez, így csak annyit javasoltam, hogy fürödjünk együtt. Ebbe bele is ment.
Gyors tusolás után feküdtünk le aludni, miután szorosan egymás mellé feküdtünk. Durva nap lesz a holnapi, de túléljük!
***
Reggel nyolckor ébredtem fel, egy görccsel a gyomromban...Jól kezdődik. Kikászálódtam a még alvó párom mellől, és halkan kilépkedtem a fürdőbe, hogy rendbe tegyem magam. Éppen az arcomat mostam, amikor két puha, védelmező kart éreztem me derekam körül, és egy fejet a hátamon. Elmosolyodtam, és megtörölve magamat fordultam szembe "támadómmal". Megöleltem, majd szájon pusziltam.
-Jóreggelt! -suttogtam ajkaira
-Neked is, Édes. -karolta át a nyakamat- Jó nap lesz ez a mai is... -sóhajtott fel
-Ne is mondd. Melyikőnk beszéljen? -vetettem fel a kérdésemet
-Mindig te mondasz mindent... itt az ideje, hogy én is tegyek valamit.
-Nem muszáj, ha nem akarod. Ne érezd úgy, hogy rád van erőltetve! -figyelmeztettem
Tényleg nem akarom azt, hogy úgy gondolja, ez rá lett kényszerítve, és esetlegesen nehéz legyen neki beszélni erről.
-Ez nem erőltetés. Meg ha az is lenne. Tennem kell valamit a kapcsolatunk érdekében nekem is! -mosolygott
-Hogy tudsz még így is ilyen eszméletlen aranyos lenni? -húztam magamhoz
-Csak nézz rám. Mindig az vagyok. -nevettük el magunkat mindketten
Van egoja, az tuti, de így szeretem. Amúgy meg soha nem henceg a kinézetével, vagy egyáltalán bármilyével, szóval egy szavam sem lehet.
Amikor elkészültünk, és meg is reggeliztünk, egy körüzenetet küldtem a Bangtan tagjainak, miszerint fél órán belül legyenek nálam.
Jiminnel is összepakoltunk, majd úgy mentünk ét immáron az én lakásomba, hogy ott várjuk meg a többieket.
*Jimin szemszögéből*
Nem lesz egyszerű, de azt hiszem megtudom csinálni a szerelmünk érdekében. Már csak öt perc van a megadott fél órából. Egyre idegesebb vagyok.
Kis időn belül ajtókopogás zavarta meg gondolatmenetemet.
Elsétáltam addig, majd a kilincsre fogtam és kinyitottam a falapot.
-Sziasztok! -üdvözöltem a társainkat egy halvány mosoly kíséretében
Meg kell hogy mondjam, nagyon erőlködnöm kellett hozzá.
Ők is köszöntek nekem, majd beljebb engedtem őket, és Tae is felbukkant. A nappaliban leültünk, de mi ketten a párommal szinte nyomban álltunk is fel.
-Nos...izé...szerintem már tudja mindenki...de...mégis úgy fer, ha mi is elmondjuk... -kezdtem el a kis beszédemet, de abba is hagytam
Azt hittem nyomban elsírom magamat.
-Mit? -nézett kérdőn Nam
-Azt...hogy...hogy mi...tehát az, hogy mi Tae-vel...azért...azért vagyunk sokszor együtt...mert...
-Meeert? -kérdezte Jin
-Jin te már amúgy is tudod, ne nehezítsd meg a dolgunkat. -emeltem meg a hangomat
-Én nem tudom most miről is van szó pontosan. -döntötte oldalra fejét
-Tudjuk, hogy tudod, ne játszd a hülyét...tegnap mondtad a buliban.
-Miről beszélsz? -értetlenkedett még mindig
-JIN! -kiáltotta el magát V- Te mondtad tegnap, hogy igaz-e hogy együtt vagyunk Jiminnel. Ne játszd a hülyét! -ismételte el ő is amit én
-Na várj! Ti együtt vagytok? -akadt ki NamJoon
-I...igen!? -fontuk össze ujjainkat
-És mi erről miért nem tudtunk? -kérdezte Hope
-Mert nem tudtunk, hogy hogyan számoljunk be róla...nem olyan könnyű beismerni, hogy meleg valaki...-motyogtam az orrom alatt
-Ez most...kicsit...kicsit nagyon sokkolt. -szólalt meg ismét Jin
-Na várj csak... Akkor te nem tudtál kettőnkről? -mutattam rá
Megrázta a fejét nekem pedig leesett. Az ALKOHOL...az beszélt belőle...nem hiszem el.
-Bassza meg! Az alkohol miatt mondtad...mert leittad magadat. -mondtam ki hangosan is gondolataimat
Bólintott félénken, és úgy állt fel mindenki, majd közeledtek felénk.
-Amúgy...hát nem tudom mit kell ilyenkor mondani...de sok boldogságot!? -ráncolta össze a homlokát Nam
-Köszönjük...-mosolyodtam el
-Azért ezt megjegyeztük! -kacsintott J-Hope - Hamarabb kellett volna beavatni minket...
-Jó na... mondom, hogy nem volt egy egyszerű dolog.
-Elhisszük! De ha bármi van, akkor mondjátok nyugodtan...ilyenkor legyen nagy a pofátok! -nevették el magukat, majd mi is kezdtünk oldódni
-Akkor iszunk magunkra valamit? -kérdezte Tae egy vigyorral az arcán
-Természetes! De akkor ránk is...hisz nekünk is vannak ám lányaink. -kuncogott Jin
Felkiáltottunk egy "Yeee"-hez hasonló valamit, majd mentünk a konyhába, valami pia után kutatva...
Hát...végül nem így terveztük bejelenteni ezt az egészet, de minden jóra fordult. Bár...sosem szabad elbízni magunkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése