2016. március 28., hétfő

2. fejezet: Másnaposság

Sziasztook! Egy újabb résszel érkeztem! Remélem tetszeni fog Nektek:)
Még mindig nem valami eseménydús:(
Olvassátok!:)

 
*V szemszögéből*

Tegnap este nem tudom meddig adtuk neki a bulizást. Igazából, hogy az őszintét megvalljam, azt sem tudtam mit ittam, vagy inkább mit mivel ittam. Ami csak volt mindenből fogyasztottam szerintem. Rohadtul kiütöttem magamat.
Reggel a WC mellett ébredtem. Körülnéztem, és ami még durvább volt, hogy Yoongi a zuhanykabinban feküdt.
Mi a szart csináltunk mi az este folyamán!?
Gyorsan végig néztem magamon.
-Huuuh....-eresztettem el egy mély sóhajt, amikor megláttam, hogy a ruháim épen veszik fel az alakomat - Ezek szerint nem történt semmi amit megbántam volna...-motyogtam, majd nagy nehezen feltápászkodtam a földről. A tükörbe nézve egy ívelt alakzatot vettem észre a fejemen.
-Ez meg mi a szar!?? ...-gondolkodtam, miközben simogattam a kis bemélyedést majd hátat fordítottam a tükörnek és rájöttem - Aish! Az a rohadt WC! -mérgelődtem
Simogattam a kis besüppedést, hátha elmúlik, ugyanis pár órán keresztül a WC-n fekve elnyomódott a fél pofám...vagyis gondolom ez történt, mert nem emlékszem semmire. Megmosakodtam, és egy kis szájvízzel kiöblítettem a számat. Hányás és pia szag keveredett benne, amitől újra hányingerem lett... gyorsan kimentem a friss levegőre. Sétáltam egy kicsit, megsimogattam Jin kutyáját, és egy cipőt láttam meg az ólnál.
-Mi a...!?
Közelebb mentem és észrevettem, hogy ez nem csak egy cipő...nem...ez egy ember. Mégpedig nem más, mint Hoseok! De mit keres itt!?
-Hoseok! J-Hope! Ébredj! - rázogattam, mire fáradtan nyitotta ki szemeit
-Mi van!? -nézett rám kérdőn
-Mondjuk az, hogy berúgtunk kicsit...kicsit nagyon...és suliba kéne menni. Na állj fel mielőtt a kutya levizel, vagy rosszabbik esetben leszar. Pattanj!  -mondatomra fel is ugrott, mintha tényleg megijedt volna
Elindultunk be a lakásba. Amikor benyitottunk, éppen Jint láttuk meg ahogy Nam-ot szedi kifele a szekrényből! 
-Na jó gyerekek! Mi folyik itt!? Ennyire berúgtunk? -kérdeztem a tarkómat vakarva
-Úgy látszik! Viszont késésben vagyunk, menni kéne! -mondta Jin
-Várj én megnézem akkor Suga-t. Mellette ébredtem, csak ő a kabinban feküdt én meg a WC mellett.
Hallottam ahogy elkezdtek röhögni, én pedig mentem be a fürdőbe. Yoongi még mindig ugyanabban a pozícióban volt, de odamentem, és megrázogattam. 
Hirtelen kipattantak szemei, és felült, mire egy nagy nyögés hagyta el a száját, majd kezeit derekára kapta.
Káromkodott egy sort, de elég jól megcifrázta. Megszólalni sem mertem, ugyanis nem jó játszani ilyenkor vele.
Felsegítettem, majd kimentünk a többiekhez a konyhába. 
7:15 volt, ezért elkezdtünk átöltözni. Vagyis Jin mindenkinek próbált adni ruhát.  
Reggelizni nem volt idő, így indultunk suliba...
Úgy őszintén...semmi kedvem nem volt hozzá, de nem akartunk trógereknek tűnni, hogy már a második napot kihagyjuk...

**Az első órán**

Én Hoseok mellett ültem, aki szépen el is aludt. Még ma is osztályfőnökink volt. Ilyenkor az első héten soha nem tanulunk egyik tanárral sem. Ez volt benne a jó. Legalább nem kellett koncentrálni.
De azért nem nézték jó szemmel, ha bealszunk, így rászóltak társamra.
-Hoseok! -szólt rá osztályfőnökünk
-Hm.. mi van!? -nézett fel, majd amikor megtudta, hogy a tanár szólt hozzá, illedelmesen elnézést kért, és így ellett neki nézve

Az óra további része is beszélgetéssel, megjegyzésekkel telt el, de én semmihez nem fűztem semmit, ahogyan négy másik barátom sem. Túl fáradtak voltunk. 
Néha érlelgettem magamban öt percig is egy mondatot, csak hogy tudjam mit is jelent.
A tegnapi este folyamán szó szerint a sárga földig ittuk magunkat. Soha nem ütöttem még így ki magamat. Pedig nyáron majd hogy nem minden hétvégén buliztam.
Megtehettem, ugyanis saját házam volt, ahogy Jinnek és a többieknek is. Senki nem élt már a szüleivel. 
Volt ennek jó része is, mert az vittél el magadhoz, akit csak akartál, és akkor amikor te akartad, de azért rossz is volt, hogy nem láthattuk őket nap mint nap.

Annyit gondolkodtam, hogy eltelt az óra. Kimentünk szünetre, szokásos helyünkre ballagtunk, és beszélgettünk. Tudtunk volna venni a büféből kaját, de mindannyiunk gyomra forgott, akár csak egy körhinta, így nem tettük...

***

Volt még további 3 óránk, amik gyorsan, illetve kevésbé gyorsan teltek, de kibírtuk végül...valahogy. 
Az utolsó tanóra után elindultunk haza. Mindannyian egy irányban laktunk, ezért együtt mentünk. Nekem már az első háztömbnél le kellett fordulnom, hogy saját otthonomban kössek ki, így elköszöntem a többiektől, és battyogtam tovább magányosan. 
Elhatároztam, hogy veszek egy forró fürdőt, eszek valami kis könnyű kaját, felmegyek szeretett szobámba, bebújok az ágyamba és nézek valami jó kis filmet. 
Hmm...egész jó kis programnak nézünk elébe...


*Yoongi szemszögéből*

V rázogatására, ébresztgetésére keltem...a zuhanykabinban...
Fogalmam nem volt, hogy hogyan is kerülhettem oda, de nem rágódtam rajta sokáig, ugyanis ha még elmerengtem volna a gondolataimban, igen csak elkésünk a második napról.
Felpattantam, már amennyire a fájó derekam miatt feltudtam, és kimentünk a konyhába. Jin adott ruhákat mindenkinek amiket áttudtunk venni, és magunkra húztuk a darabokat. 
Elindultunk a suliba. Szinte semmit nem beszéltünk, ami szokatlan is volt. Pfuu, nagyon kiütöttük magunkat...

***

Négy óránk volt a mai nap folyamán, amik gyorsan el is teltek. Siettünk haza, ugyanis engem nagyon elkapott a hányinger. A megfelelő utcánál lekanyarodtam és a lakásomhoz érve, szó szerint berontottam, és megcéloztam a fürdőt. Szerencsére nem jött vissza semmi, de nem árt, ha a közelben leszek. Bármikor meggondolhatja magát a gyomrom. Ő dönti el, hogy ott marad-e, vagy megnézi a külvilágot.


*Hoseok szemszögéből*

A kutya ól mellett ébredtem. 
Bűzlöttem... Fúj.
V lökdösött a lábával, mire kinyitottam szemeimet. Rémisztőt mondott, és egyben vicceset is mire felpattantam. Már amúgy is épp ideje volt. 
Nagyon sokat ittunk...bár én annyira nem ütöttem ki magamat, mert emlékszem, hogy hajnalban foglalt volt a WC-ezért jöttem ki taccsolni. Gondolom végül így ragadtam kint az udvaron.
Visszaemlékeztem a tegnapra, közben pedig beértünk a házba. Jin épp RapMon.t szedte ki az egyik szekrényből...
Ez meg mi a szösz!?
Gondoltam, majd útközben kifaggatom társamat, mit keresett ott.
Így is történt. 
Amikor elindultunk nagy nehezen, Nam mellé slisszoltam, és elkezdtem kiszedni belőle.
-Nam! Te mit kerestél a szekrényben!?
-Őszintén!? -rám nézett
Bólintottam, mire csak ennyit mondott:
-Fogalmam sincs. Nem emlékszem. -erre elnevettük magunkat
Tényleg nem lehetünk ennyire hülyék. Vagy mégis!?

A suliban bementünk órára. Sikeresen bealudtam, amit a tanár észre is vett.
-Hoseok! -hallottam a nevemet, egy ismerős "hangtól"
-Hm.. Mi van!? -néztem körbe, és mikor tudtomra jutott, hogy osztályfőnököm szólított meg, illedelmesen elnézést kértem, amit furcsa mód, kedvesen fogadott
Megúsztam egy igazgatóval eltöltött beszélgetést. 
Huh...ez meleg volt.

*** 

Utolsó óra után, hazafelé vettük az irányt aminek örültem. "Saját" utcámban lefordultam és hazamentem. Még nem terveztem el mit fogok csinálni, ezért kattogott egy kicsit az agyam.
Benyitva otthonomba, el is döntöttem mi lesz az elfoglaltságom...
TAKARÍTÁS....
Aztán meg ki tudja... nagy valószínűséggel pihenés.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése