*Jin POV*
Reggel amikor felébredtem, iskola undorom lett.
-Aish! Már is eltelt a nyár! Ezt el sem hiszem...-morogtam, pufogtam, majd a fejemet a párnámba ütöttem
Pár perc tombolás után, úgy döntöttem, hogy el kellene kezdeni készülődni, ezért nehezen, de kikászálódtam az ágyamból, és a szekrényemhez vándoroltam. Kinyitottam, és végignéztem ruháimon. Legalulról kihúztam egy szaggatott farmert, és egy fekete, DOPE feliratú trikót, ugyanis hiába volt szeptember, még mindig keringett a levegőben a nyárias időjárás.
Magamra húztam a választott darabokat, és a fürdőszobába lépkedtem. Megmostam az arcomat, hogy felfrissüljek, majd ugyanígy tettem a fogaimmal is. A hajamat megigazítottam, majd raktam el némi pénzt, hogy a suli büféjéből tudjak venni majd valami kaját. De az sem biztos hogy veszek. Majd ahogy kedvem tartja.
-Aish! Már is eltelt a nyár! Ezt el sem hiszem...-morogtam, pufogtam, majd a fejemet a párnámba ütöttem
Pár perc tombolás után, úgy döntöttem, hogy el kellene kezdeni készülődni, ezért nehezen, de kikászálódtam az ágyamból, és a szekrényemhez vándoroltam. Kinyitottam, és végignéztem ruháimon. Legalulról kihúztam egy szaggatott farmert, és egy fekete, DOPE feliratú trikót, ugyanis hiába volt szeptember, még mindig keringett a levegőben a nyárias időjárás.
Magamra húztam a választott darabokat, és a fürdőszobába lépkedtem. Megmostam az arcomat, hogy felfrissüljek, majd ugyanígy tettem a fogaimmal is. A hajamat megigazítottam, majd raktam el némi pénzt, hogy a suli büféjéből tudjak venni majd valami kaját. De az sem biztos hogy veszek. Majd ahogy kedvem tartja.
Zsebembe csúsztattam telefonomat is, és az ajtónál megállva, oldalra fordultam a cipős szekrényhez, kikeresve belőle a fehér Nike Air Force cipőmet. A lábbeli zuhatagból kihúzva, és lábamra aggattam, és felegyenesedve, a kilincset megragadva, majd lenyomva kinyitottam az ajtót és bezártam, ugyanis mivel 20 éves vagyok, saját lakásom van. Ekkor mindenkiben felszokott merülni a kérdés, hogy hogyan lehetek még mindig gimnazista!?
Hát úgy, hogy kétszer megbuktam matekból. Nem vagyok rá büszke, és nem is vagyok hanyag, csak a tanár utál, és mindig kibaszott velem. Év végén megbuktam, aztán mindig felkészülve elmentem a pótvizsgára augusztusban, mindkétszer hiába. Pedig felkészülve mentem vizsgázni, de mindig beletudott kötni valamibe.
Gondolkodtam, csak gondolkodtam, míg meg nem éreztem vállaimon két kezet.
-Heló, Princess! -köszönt az ismerős hangú személy
Megfordultam, hogy lássam ki is az valójában, és NamJoon-nal találtam magam szembe.
-Tesóóm! Szevasz! Mi a pálya, mesélj!? -üdvözöltem egyik legjobb barátomat
-Semmi különös! Gyorsan elment ez a rohadt nyár!...
-Ja..nekem mondod!? Én még pótvizsgán is voltam, annál a kurvánál. Fú, de rühellem.
-Tényleg..jó visszaszívtam..-tett egy olyan mozdulatot, mintha tényleg visszaszívta volna mondandóját, és elnevettük magunkat
Az egész utat végigbeszéltük, míg meg nem pillantottunk egy barna kerítéses, hatalmas épületet..
Ez volt a suli.
Gondolkodtam, hogy bemenjek-e, vagy visszaforduljak, és haza menjek, de megláttam a kis csapatunkat. Rögtön elszállt minden kétely, és csak rohantunk Nam-mal a srácokhoz. Nyakukba ugorva üdvözöltük őket.
-Fiúúúk!!! Ah, végre hogy itt vagytok! Legalább nem csak piásan fogunk beszélni! -mondtam vigyorogva, mire Suga barátomat megláttam a táskájában kotorászni- Mit keresel Yoongi!?
Erre előhúzott egy üveg bort.
-Te tényleg nem vagy normális! Nem hiszlek el, ember! -röhögtünk fel hangosan
-Valahogy ki kell bírni a napot! -vigyorgott a hülyeségén
-Rakd azt el, majd suli után eljöttök hozzám! -utasítottam, mire cselekedett is
Ez hiányzott már nekem... Ez a menta zöld hajú hülye gyerek, Yoongi, aki mindig megröhögtetett mindenkit.
Hát úgy, hogy kétszer megbuktam matekból. Nem vagyok rá büszke, és nem is vagyok hanyag, csak a tanár utál, és mindig kibaszott velem. Év végén megbuktam, aztán mindig felkészülve elmentem a pótvizsgára augusztusban, mindkétszer hiába. Pedig felkészülve mentem vizsgázni, de mindig beletudott kötni valamibe.
Gondolkodtam, csak gondolkodtam, míg meg nem éreztem vállaimon két kezet.
-Heló, Princess! -köszönt az ismerős hangú személy
Megfordultam, hogy lássam ki is az valójában, és NamJoon-nal találtam magam szembe.
-Tesóóm! Szevasz! Mi a pálya, mesélj!? -üdvözöltem egyik legjobb barátomat
-Semmi különös! Gyorsan elment ez a rohadt nyár!...
-Ja..nekem mondod!? Én még pótvizsgán is voltam, annál a kurvánál. Fú, de rühellem.
-Tényleg..jó visszaszívtam..-tett egy olyan mozdulatot, mintha tényleg visszaszívta volna mondandóját, és elnevettük magunkat
Az egész utat végigbeszéltük, míg meg nem pillantottunk egy barna kerítéses, hatalmas épületet..
Ez volt a suli.
Gondolkodtam, hogy bemenjek-e, vagy visszaforduljak, és haza menjek, de megláttam a kis csapatunkat. Rögtön elszállt minden kétely, és csak rohantunk Nam-mal a srácokhoz. Nyakukba ugorva üdvözöltük őket.
-Fiúúúk!!! Ah, végre hogy itt vagytok! Legalább nem csak piásan fogunk beszélni! -mondtam vigyorogva, mire Suga barátomat megláttam a táskájában kotorászni- Mit keresel Yoongi!?
Erre előhúzott egy üveg bort.
-Te tényleg nem vagy normális! Nem hiszlek el, ember! -röhögtünk fel hangosan
-Valahogy ki kell bírni a napot! -vigyorgott a hülyeségén
-Rakd azt el, majd suli után eljöttök hozzám! -utasítottam, mire cselekedett is
Ez hiányzott már nekem... Ez a menta zöld hajú hülye gyerek, Yoongi, aki mindig megröhögtetett mindenkit.
Taehyung, aki olyanokat talált ki, amiknek nem lehetett nemet mondani.
Hoseok, aki a szimpla jelenlétével is mosolyt csalt mindenki képére...ja és ki nem hagyhatom a legfontosabbat. Nagyon jó szórakozóhelyeket ismert.
És végül, de nem utolsó sorban Nam, aki minden nyűgömben segített nekem, és kitartott mellettem.
Imádtam ezeket a hülyéket.
Békés hülyéskedésünket a csengő zavarta meg.
-Kuss!! -üvöltötte torka szakadtából Hoseok
Persze mi hangos nevetésben törtünk ki, majd elkezdtünk szedelődzködni.
Elindultunk be az épületbe, ami már az első napon is a krétától bűzlött...és a tanároktól.
Na jó ez nem igaz, mert nem retkesek, de akkor is. Nem szeretem az iskolát, csakis egy dolog miatt, a Bangtan miatt, ami a mi kis ötösünk volt.
A folyosón közölték mindenkivel, hogy a torna terem felé vegyük az irányt.
És végül, de nem utolsó sorban Nam, aki minden nyűgömben segített nekem, és kitartott mellettem.
Imádtam ezeket a hülyéket.
Békés hülyéskedésünket a csengő zavarta meg.
-Kuss!! -üvöltötte torka szakadtából Hoseok
Persze mi hangos nevetésben törtünk ki, majd elkezdtünk szedelődzködni.
Elindultunk be az épületbe, ami már az első napon is a krétától bűzlött...és a tanároktól.
Na jó ez nem igaz, mert nem retkesek, de akkor is. Nem szeretem az iskolát, csakis egy dolog miatt, a Bangtan miatt, ami a mi kis ötösünk volt.
A folyosón közölték mindenkivel, hogy a torna terem felé vegyük az irányt.
Elfordultunk és mentünk.
Leültünk a bent elhelyezett székekre, és beszélni kezdtünk újra.
Úgy őszintén, magasról teszek a tanárok megnyitójára, és ezzel nem csak én vagyok így.
Körülbelül egy órán át tarthatott ez az egész, mikor kaptunk egy újabb "feladatot" miszerint mindenki menjen a termébe 3 osztályfőnöki órára. Engedelmeskedtek a diákok és az egész iskola a termekbe vonult, ki-ki a sajátjába.
Úgy őszintén, magasról teszek a tanárok megnyitójára, és ezzel nem csak én vagyok így.
Körülbelül egy órán át tarthatott ez az egész, mikor kaptunk egy újabb "feladatot" miszerint mindenki menjen a termébe 3 osztályfőnöki órára. Engedelmeskedtek a diákok és az egész iskola a termekbe vonult, ki-ki a sajátjába.
***
Amint letelt ez a három óra, kimentünk az épületből, majd a kapun a srácokkal és beszélni kezdtünk.
Osztályfőnökünktől megtudtuk, hogy 6 új tanuló fog hozzánk érkezni. Egyikőjük nem is olyan soká, novemberben. Már kíváncsi voltam rájuk, ugyanis kettő fiú is szerepelt a felsoroltak között. Remélem nem valami stréber kis köcsögök.
Négy háztömbnyire laktam, így 15 perc alatt elértünk a házamhoz. Kinyitottam az ajtót, majd mindenki bejött. Leültünk a nappaliban és kibontottuk a Yoonginál őrzött bort, majd hoztam poharakat, és még egy üveg vodkát, narancslével.
Osztályfőnökünktől megtudtuk, hogy 6 új tanuló fog hozzánk érkezni. Egyikőjük nem is olyan soká, novemberben. Már kíváncsi voltam rájuk, ugyanis kettő fiú is szerepelt a felsoroltak között. Remélem nem valami stréber kis köcsögök.
Négy háztömbnyire laktam, így 15 perc alatt elértünk a házamhoz. Kinyitottam az ajtót, majd mindenki bejött. Leültünk a nappaliban és kibontottuk a Yoonginál őrzött bort, majd hoztam poharakat, és még egy üveg vodkát, narancslével.
Pár óra alatt úgy kiütöttük magunkat, hogy az csak na.
-Oké gyerekek! Mindenki itt alszik nálam! -villantottam egy perverz vigyort, mire elkezdte marni az alkohol a torkomat
-Oké gyerekek! Mindenki itt alszik nálam! -villantottam egy perverz vigyort, mire elkezdte marni az alkohol a torkomat
- Elmentem hányni! Holnap találkozunk.
*Nam POV*
Szeptember harmadika... Reggel hét óra.
A telefonom csilingelésére nyitottam fel szemeimet. Gondolkodtam, hogy minek keltem fel ilyen hamar, de aztán eszembe is jutott.
A telefonom csilingelésére nyitottam fel szemeimet. Gondolkodtam, hogy minek keltem fel ilyen hamar, de aztán eszembe is jutott.
Iskola...
Százszor megismétlődött a fejemben az idegesítő fogalom...
-Na ne! -dőltem vissza, már ülő helyzetből
Mivel már majdnem visszaaludtam, úgy döntöttem ideje lesz felkelni. Leraktam lábaimat a földre, majd kikaptam gyorsan egy fekete farmert, ahhoz egy piros pólót a szekrényből, és magamra cibáltam. Ezután fogat mostam és hajat igazgattam. Végezve lerohantam a konyhába, majd vissza a szobámba a telefonért.
Újra lementem az emeletről, és a cipős szekrényből előkotorva egy bakancsot felvettem, majd indultam.
-Na ne! -dőltem vissza, már ülő helyzetből
Mivel már majdnem visszaaludtam, úgy döntöttem ideje lesz felkelni. Leraktam lábaimat a földre, majd kikaptam gyorsan egy fekete farmert, ahhoz egy piros pólót a szekrényből, és magamra cibáltam. Ezután fogat mostam és hajat igazgattam. Végezve lerohantam a konyhába, majd vissza a szobámba a telefonért.
Újra lementem az emeletről, és a cipős szekrényből előkotorva egy bakancsot felvettem, majd indultam.
Csak sétáltam, és mentem előre, amikor az egyik kanyarban megpillantottam egyik haveromat Jint, akihez odarohantam és hátulról megérintettem. Összerezzent, majd megfordult és úgy üdvözölt.
Együtt folytattuk az utat, majd a suli bejáratánál elidőztünk, de meglátva a kis csapatunk többi részét, rögtön odasiettünk.
Együtt folytattuk az utat, majd a suli bejáratánál elidőztünk, de meglátva a kis csapatunk többi részét, rögtön odasiettünk.
Velük is beszélgettünk, és nevettünk is nagyon sokat. A társalgást a csengő hangja szakította meg, mire Hoseoktól, egy "KUSS!" volt hallható. Röhögtünk ezen is egy sort, majd bementünk az iskola épületébe, ahol a tanárok utasítására a tesi terembe sétáltunk.
Az egész kis nyitót végig beszéltük, majd a három osztályfőnöki után mentünk Jinhez, mert hozott magával piát Yoongi...a suliba.
Hát egy kicsit hülye, de mi így szeretjük.
Hyungunknál jól berúgtunk. Szerintem Tae ivott a legtöbbet, és neki is ártott meg legjobban. Elkezdte énekelni a BIGBANG-től a Fantastic Baby-t és őrülten táncolt hozzá. Nem baj Tae, mi így szeretünk téged is!.
Mondjuk Hoseok, Jin és Én sem vagyunk okosabbak, mert mi lány bandák zenéire ráztuk a seggünket.
Hyungunknál jól berúgtunk. Szerintem Tae ivott a legtöbbet, és neki is ártott meg legjobban. Elkezdte énekelni a BIGBANG-től a Fantastic Baby-t és őrülten táncolt hozzá. Nem baj Tae, mi így szeretünk téged is!.
Mondjuk Hoseok, Jin és Én sem vagyunk okosabbak, mert mi lány bandák zenéire ráztuk a seggünket.
Az estének Jin vetett véget...vagyis mi, mert Yoongi és V bealudt a sok pattogástól. Mi is követtük őket, mikor a legidősebb bejelentette, hogy elmegy hányni. Utálom azt a hangot, szóval jobb lesz gyorsan elszenderedni.
Hát igen... A kezdet mindig nehéz, de így ki lehet bírni.
Hát igen... A kezdet mindig nehéz, de így ki lehet bírni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése